Kenyérsütő pályafutásomat a dagasztás nélküli kenyerekkel kezdtem, mondván kevés munkával és nulla hozzáértéssel, talán nem lövök mellé; még ha egyszerűbb is lesz a végeredmény. Ma már tudom hogy nem egyszerűbb, hanem csodálatos ez a hosszú, 10-16 órás kelesztésű kenyérféle, amit bármivel ízesíthetünk, elkészítése pedig tényleg egyszerű.
A gyökérkenyér receptek nagy része csak lisztet, vizet, sót, élesztőt vagy kovászt tartalmaz, én némi tejszínnel készítem, azt gondolom minden kenyérfélének jót tesz némi tejtermék de természetesen ez elhagyható.
Általában ezek a kenyerek hosszú, vékony csavart alakúak, a család vagyis inkább a férjem jobban szereti a nagyobb méretű szeleteket, így egy nagyobb verzió készült, oregano-bazsalikom fűszerezéssel .
Hozzávalók:
420gr liszt (285gr teljes kiőrlésű búza, 135gr sima búza)
40gr búzasikér
2tk só
20gr friss élesztő
400ml hideg víz
20gr habtejszín
1-1tk oregano és bazsalikom
A hozzávalókat egy kanállal összekeverem, majd lefedve a pulton pihentetem 10-12 órát, ha elszaladna az idő és még többet várakozik akkor sem történik baj, remek lesz.
12 óra múlva lisztezett deszkára borítom, áthajtogatom, a kívánt formára, most hosszúkásra hagyom.. Ragadós tészta, annak is kell lennie, a lisztnek nagy hasznát vesszük, mindenképp legyen kéznél. Általában olajat használok a formázáskor de ennél a kenyérfélénél a liszt a befutó, A csavarásnál is ez láttatja majd a mintázatot.
1 órát várakozik a lisztes deszkán, félidőben egy fedeles sütőtálat, beteszek a sütőbe és előmelegítem 230-240 fokra. Amikor letelt az 1 óra, óvatosan kiveszem a sütőtálat, beleteszek egy darab sütőpapírt, a tésztát szintén jó lisztesen megcsavarom, mindkét végén háromszor-négyszer; majd áthelyezem a forró jénaiba. Ráteszem a fedőt és a sütőbe tolom. 25 perc múlva leveszem a fedőt és visszaveszem a hőt 200 -210 fokra, így sül tovább 20-25 percet.
Akkor van kész, ha az alja kopog, ekkor rácsra teszem.
Csak győzzük kivárni amíg kihűl :)
Nikk